2015.

Magyar észtvevők/Ungarische Teilnehmer

Ábrahám Klaudia
Bazsó Péter
Horváth Janka
Miklós Alexandra
Zuggó Nikolett
Dávid Szilveszter
Jakab Dániel
Cseh Klára
Tandari Benjámin
Polgár Petra
Nagy Boglárka
Harmath Réka
Füstös Aliz
Molnár Patrícia
Horváth Alexander

Német résztvevők/Deutsche Teilnehmer

Chantal Siml
Tom Kahnt
Selina Kahnt
Theresa Gerth
Tabea Rosenthal
Sebastian Kalizok
Felix Schirmer
Emelie Verch
Charly Schindler
Elisa Gentsch
Lisa Gerth
Jenny Leutbecher
Eric Deuerling
Annamarie Lechelt
Laura Neyer

Sport, játék, öröm - testvériskolai találkozó a Nagyváthyban

Idén is sor került a cserediákprogramra testvérvárosunkkal, Meuselwitz-cel, melynek keretében most a német diákok tehettek egy hetes látogatást Magyarországra. A 15 diák és két kísérőtanáruk szeptember 24-én a kora esti órákban érkeztek Csurgóra.  Míg a diákok a csurgói diákoknál voltak elszállásolva, addig a két tanárnő az Azúr Panzióban kapott szállást.
Érkezés után mind nagyon fáradtak voltak a hosszú utazástól - tekintettel a német-osztrák határon lévő helyzetre, kénytelenek voltak Csehországon keresztül jönni. Ki-ki hazavitte a saját partnerét. Voltak, akik nem először jártak Magyarországon a program keretében, így régi jó barátaikhoz jöttek vissza. Ellenben voltak nem is egyen, akik, akárcsak én, most vettek részt először ebben a programban, nekik - és nekem is - hatalmas élmény volt ez az egy hét. Ez alatt az egy hét alatt, amelyet együtt töltöttünk, a sport volt a fő téma. Közösen űztünk különböző sportokat, tekintettünk meg különböző sportbemutatókat valamint edzéseket, és mindemellett természetesen sokat nevettünk és - habár néha nem értettük, mit szeretett volna a másik - beszélgettünk.
A pénteki napon háromnegyed nyolcra beszéltük meg a találkozót az iskolában. Elsőként iskolánk 12. A osztályos tanulója, Nagy Boglárka tartott egy rövid előadást az iskoláról. Ezután tanáraink vezetésével levonultunk az iskola pincéjébe, ahol a tantermekben átöltözhettünk, majd a tornacsarnokba vonultunk, ahol az első sportos program, a 2015 méter futás került megrendezésre. A terv az volt, hogy az iskolaudvaron fogunk futni, de ezt az időjárás nem így gondolta, mi pedig bekényszerültünk a tornaterembe. A futás után visszamentünk iskolánk főépületébe, ahol sort kerítettünk a parasztolimpiára. Ez a név vicces, játékos feladatokat takar, mint például kukoricamorzsolás, létrában szlalomozás vagy gumicsizmával kapura rúgás. Az olimpia része lett volna a traktorhúzás is, viszont azt a fent említett okból kénytelenek voltunk átrakni egy másik napra. A délután további részében szabad program volt, a német diákokat elkísértük eurót váltani, utána pedig a legtöbben beültünk egy cukrászdába, vagy ettünk egy pizzát. Az iskolába délután 5 órára kellett visszaérnünk, hogy egy utolsót próbálhassunk, mivel a nap zárása a német diákok bemutatkozó- valamint a magyar diákok üdvözlő műsora volt. A műsor után az iskolában vacsoráztunk, utána pedig közösen töltöttük az estét, sok tánccal és nevetéssel.
A hétvégét mindenki a családjával töltötte. Ebben a két napban az idő nekünk kedvezett, elállt az eső, és nagyjából ideális kirándulóidő volt. Többen kivitték partnereiket a helyi Őszi Fesztiválra. A kollégisták ebben a két napban hazavihették a német diákukat családjukhoz. Többen közölünk a Balatonra tettünk kirándulást, de volt, aki Sümeget mutatta meg partnerének, vagy körbevezette Csokonyavisontán. Kérdéseim alapján külföldi vendégeink nagyon szépnek találták mind a Balatont, mind a megnevezett térségeket.
Hétfőn kirándulást tettünk Budapestre, ahol városnéző busszal körbejártuk a várost, majd látogatást tettünk a Gellért-hegyre. A város panorámája nem csak a német diákokat, de még minket is, akik már többször láttuk, lenyűgözött. Ezután ellátogattunk a Miniversumba. Ez egy hatalmas terepasztal, mely nem csak a mai hazai és osztrák vasutakat ábrázolja, hanem a szocializmusról élethű képet mutatóakat is. Ez a kirándulás nekünk, magyar diákoknak is igencsak érdekes volt. A hazaút előtt bementünk az Aréna Plázába. Itt a német diákok tudtak ajándékokat vásárolni szüleiknek, esetleg maguknak is. A késő esti órákban fáradtan, de élményekkel tele értünk haza.
Kedden reggel újfent az iskolában találkoztunk, és elkezdtük a projektmunkákat három csoportban. Voltak, akik interaktív formában készítettek bemutatót a közös napokról, voltak, akik hagyományosan papírra tollal, és készült plakát a csurgói valamint a Meuselwitz-i sportéletről is. A plakátok 3 nyelvre lettek fordítva: angol, német és magyar nyelvre. Délután a helyi Sótonyi László Sportcsarnokba mentünk, és interjút készítettünk Hanusz Egonnal., majd a Super Women's egészségműhelyben Balogh Vera tanárnő vezetésével gerinctornát végeztünk. A délután és az este hátralevő részében a Csurgói Kézilabda Klub edzését néztük meg.
Szerdán délelőtt folytatódott a projektmunka a három csoportban. A projektekkel ekkor már viszonylag jól haladtunk, de voltak még hiányosságaink.  Délután iskolánk 11. E osztályos tanulója, Barbér Ákos és egyik barátja tartottak nekünk látványos BMX bemutatót. Ezután Gyékényesre mentünk sárkányhajózni. Nagyon izgalmas volt, bár eleinte kicsit féltünk, hogy beleesünk a vízbe - ez szerencsére nem történt meg..
Csütörtökön, projektünk zárónapjának reggelén ismét az iskolában kezdtünk, és tökéletesítettük a 3 nyelven íródott projekteket. Ezután iskolánknak egy másik projektjének záróünnepségére is ezen a napon került sor, azt néztük meg, bár a német partnereink ebből valószínűleg semmit nem értettek. Délután tekézni mentünk, ahol németek és magyarok játszottak egymás ellen. Sajnos csúnya vereséget szenvedtünk, de majd jövőre talán jobbak leszünk. A napot a Balogh vendéglőben zártuk, ahol pizzát ettünk, és megnéztük közösen a rövid kis filmet a közös hetünkről. Ezután még mi, diákok késő estig együtt voltunk kint a játszótéren, nevettünk, beszélgettünk, és nem maradhatott el a közös fényképezkedés sem.
Partnereink pénteken reggel 7 órakor indultak vissza Németországba. Reméljük, hogy kellemes emlékekkel és új barátokkal. A program keretében jövőre mi megyünk ki Meuselwitz-be, szintén egy hétre.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani Varga Zsuzsanna és Turjanica Anzselika tanárnőknek, akik fáradhatatlanul segítettek minket mindenben, legyen szó fordításról, projektmunkáról vagy bármi másról. Rajtuk kívül köszönettel tartozunk még Füstös János polgármester úrnak, aki finanszírozta az étkezésünket, Szabó Sándor tanár úrnak, és a Baksay Sándor Alapítványnak, akik 50.000 forinttal támogatták ezt a cserekapcsolatot, Maász Róbert tanár úrnak és a Nagyváthy Oktatási-Nevelési Alapítványnak a szintén 50.000 forintos támogatásért, a KOSZISZ-nak a budapesti kirándulás finanszírozásáért, a Nagyváthy János Középiskolának a köszöntő est támogatásáért, valamint a Berkics pékségnek. Köszönjük, hogy a segítségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy fejlesszük nemcsak német, de angol nyelvtudásunkat és ismereteinket, és nem utolsósorban ahhoz, hogy remek embereket ismerjünk meg, és új barátokat szerezzünk.

Írta:Cseh Klára

Sport, Spiel, Spaß - Partnerschuletreffen in der Kolping Nagyváthy János Mittelschule

Dieses Jahr haben wir uns mit den Schülern unserer Partnerschule in Meuselwitz wieder getroffen. Die deutschen Schüler haben eine Woche in Ungarn verbracht. Die 15 Schüler und ihre zwei Betreuerinnen sind am 24. September am Abend in Csurgó angekommen. Während Die deutschen Schüler bei den ungarischen Schülern gewohnt haben und haben die Lehrerinnen in der Azúr Pension übernachtet.
Unsere Gäste waren sehr müde von der langen Fahrt, sie mussten wegen der Lage an der deutsch-österreichischen Grenze durch Tschechien nach Ungarn fahren. Jede Person ist deshalb sofort mit ihrem Parner nach Hause gefahren. Es gab solche Tauschpartner, die als Teilnehmer des Austauschprogramms nicht zum ersten Mal in Ungarn waren und jetzt konnten sie ihre/n Partner/in als alten Freund begrüßen. Aber einige Schüler - auch ich - haben nur zum ersten Mal am Schüleraustausch teilgenommen, und sie haben auch das gesagt, dass es eine sehr tolle Woche war. Unser Hauptthema war der Sport. Wir haben zusammen  verschiedene Sportarten  getrieben, ein Handballtraining besucht. Und dabei haben wir sehr viel gelacht. Wir haben miteinander geredet, obwohl wir uns nicht immer verstanden haben.
Am Freitag haben wir uns in der Schule um 7 Uhr 45 verabredet. Zuerst hat Boglárka Nagy aus der 12. Klasse eine Präsentation über die Schule gegeben. Danach haben wir uns umgezogen und wir haben in der Turnhalle am ersten Programm, an dem 2015-Meter-Lauf teilgenommen. Normalweise wären wir auf dem Schulhof gelaufen, aber das Wetter hat nicht mitgemacht, so waren wir gezwungen in der Turnhalle herumzulaufen. Nach dem Laufen sind wir in die Aula zurückgegangen, wo wir an einer Bauerolympiade.teilgenommen haben. Die Bauerolympiade bestand aus witzigen Aufgaben, wir mussten z.B. Maiskolben reiben, in einer Leiter Slalom machen, mit den Gummistifeln Tor schießen, usw.. Wir hätten auch einen Traktor ziehen sollen, aber wegen des schlechten Wetters konnten wir diese Aufgabe nur an einem aderen Tag machen. Am Nachmittag hatten wir freies Programm. Wir haben unseren deutschen Gästen beim Geldwechsel geholfen. Die meisten Schüler haben ihre Zeit in einer Konditorei oder in einer Pizzeria verbracht. Dann sollten wir um 17 Uhr wieder in der Schule sein, denn unser letztes Tagesprogramm war das Kulturprogramm der beiden Schulen. Nach den gut gelungenen Produktionen hatten wir ein gemeinsames stimmungsvolles Abendessen verzehrt. Danach haben wir den Abend mit viel Tanz, Musik und Lachen verbracht. Dieser Abend war unvergesslich.
Das Wochenende haben alle Gastschüler mit ihrer Familie verbracht. Das Wetter war ideal zu den Ausflügen. Viele Schüler haben in Csurgó das Herbstfestival besichtigt. Wer im Schülerheim gewohnt hat, konnte mit seinem Partner nach Hause fahren und gemeinsame Programme machen. Mehrere waren am Balaton, in Sümeg oder in Csokonyavisonta. Unsere Gäste fanden sowohl den Balaton als auch die oben genannten Regionen sehr schön.
Am Montag haben wir eine Tagesfahrt nach Budapest gemacht. Wir haben mit einem Tourbus die Stadt besichtigt, dann bewunderten wir die Aussicht vom Gellértberg. Das Panorama hat nicht nur die deutschen Kinder, sondern auch uns, die es schon mehrmals gesehen haben, fasziniert. Danach waren wir in Miniversum. Das MINIVERSUM ist eine riesige, wunderschön erarbeitete und detaillierte Modelleisenbahn, ständig in Bewegung, wo die Landschaften und Sehenswürdigkeiten von Ungarn, Österreich und Deutschland in hundertfacher Verkleinerung zum Leben erweckt werden. Diese Ausstellung hat uns nicht nur die heutigen ungarischen und österreichischen Banhlinien gezeigt, sondern die aus der Zeit des Sozialismus auch. Das fanden alle interessant. Vor der Heimfahrt waren wir auch in der Arena Kaufhalle. Hier konnten die deutschen Schüler ihren Eltern und sich selbst Geschenke kaufen. Wir sind spät am Abend todmüde zu Hause angekommen, aber wir waren mit tollen Erlebnissen reicher.
Am Dienstagmorgen haben wir uns wieder in der Schule getroffen, und wir haben mit unserer Projektarbeit in drei Gruppen begonnen Wir haben interaktive Präsentationen und traditionelle mit Hand gezeichnete Plakate über Sport in Csurgó und in Meuselwitz angefertigt. Die Plakate haben wir in drei Sprachen, in Englisch, Deutsch und Ugarisch geschrieben. Am Nachmittag sind wir in die Sótonyi László Sporthalle gegangen, und wir machten dort ein Interview mit Egon Hanusz. Danach waren wir im Super Woman's Fitnesstudio bei der Lehrein, Veronika Balogh, und wir haben mit ihr eine Wirbelsäulengymnastik gemacht. Am Abend haben wir uns das Training der Csurgóer Handballmannschaft angeschaut.
Am Mittwochvormittag haben wir unsere Projektarbeit weiter gemacht. Sie war fast fertig. Am Nachmittag hat ein Schüler aus der Klasse 11.E unserer Schule, Ákos Barbér mit seinem Freund Tricks mit BMX gezeigt. Danach waren wir in Gyékényes, wo wir das Drachenbootfahren ausprobiert haben. Das war sehr spannend, anfangs hatten wir ein bisschen Angst, dass wir ins Wasser fallen würden, aber zum Glück ist das nicht passiert.
Am Donnerstag haben wir den Tag auch in der Schule begonnen und wir haben unsere dreisprachige Projekte beendet. In der Schule hatten wir auch ein Fest, wir haben uns dieses Fest angeschaut, aber ich denke, dass unsere deutschen Gäste davon nichst verstanden haben. Am Nachmittag haben wir gekegelt und wir haben einen Wettkampf deutsche gegen ungarische Schüler organisiert. Leider haben wir den Wettkampf verloren( wie immer) aber wir hoffen, nächstes Jahr werden wir besser spielen. Den Tag haben wir im Restaurant Balogh beendet, dort haben wir Pizza gegessen und uns den Film über unsere gemeinsame Woche angesehen. Danach haben wir den Abend auf dem Spielplatz verbracht. Wir haben viel gelacht, geredet und natürlich gemeinsame Fotos gemacht.
Unsere deutschen Gäste sind am Freitagmorgen um 7 Uhr zurück nach Deutschland abgefahren. Wir hoffen, dass sie mit vielen schönen Erlebnissen und mit neuen Freunden reicher .geworden sind. Nächstes Jahr werden wir nach Deutschland fahren.
Zum Schluss möchten wir Frau Varga und Frau Turjanica danken, die uns unermüdlich bei allem geholfen haben, z.B. bei der Übersetzung oder bei der Projektarbeit auch. Außerdem sollen wir noch Herrn Füstös, unserem Bürgermeister dankeschön sagen, weil er unsere Mahlzeit in der Schulmensa finanziert hat. Herrn Szabó und der Stiftung Baksay haben wir auch einiges zu verdanken, die dieses Programm mit 50.000 Ft unterstützt haben. Herr Maász und die Nagyváthy-Stiftung haben uns ebenfalls mit 50.000 Ft unterstützt. Der Organisation KOSZISZ sind wir für die Fahrt nach Budapest dankbar. Wir bedanken uns auch bei der Schullleitung der Nagyváthy János Mittelschule für den ersten sehr schönen Abend und auch bei der Bäckerei Berkics für die leckeren Brotsorten. Wir bedanken uns bei allem, die uns möglich gemacht haben unsere Deutsch- und Englischkentnisse weiterzuentwickeln und dafür, dass wir sehr nette und neue Freunde kennen lernen konnten.

geschrieben von Klára Cseh, ins Deutsche übersetzt von Boglárka Nagy